TraderCentrum.hu » Fizetési mérleg
Fizetési mérleg
A Fizetési Mérleg hivatalos jegyzéke egy ország összes pénzügyi tranzakcióinak. Ide tartoznak az ország összes importja és exportja utáni kifizetések, pénzutalások és az országba, illetve onnan kiáramló tőkemozgások. Ez a mérleg az egyik kulcsfaktor az egyes országok devizájának értékmeghatározásában. Ha több pénz áramlik egy országba befelé, mint amennyi kifelé, az azt jelenti, hogy nagyobb az igény annak az országnak a valutájára, mint amennyi a kínálat és az ár (a váltóárfolyam) emelkedni fog. Másrészről viszont, ha több pénz áramlik ki egy országból, mint be, akkor az azt jelenti, hogy többen adják el a valutát, mint ahányan vennék és az ár csökkenni fog.
A Fizetési mérleg két fő részre osztja fel a nemzetközi tranzakciókat:
• az tőkeáramlás jegyzék: külföldről érkező illetve oda tartó kifizetések
• a tőke jegyzék: országok közötti tőke tulajdonjogi változásai
Tőkeáramlás jegyzék
A tőkeáramlás jegyzék gyűjti egy ország összes költségét és bevételét az egész világon. Ezt a következőkre osztják fel:
1) A látható kereskedelmi egyenleg, általánosabb nevén egyszerűen kereskedelmi egyenleg, amit az összes export illetve összes import különbözetével számolnak. Például, ha Japán gépkocsikat exportál és szójababot importál, az vagy kereskedelmi többlethez (az export több), vagy kereskedelmi deficithez (az import több) vezet.
2) A láthatatlan kereskedelmi mérleg, ami a szolgáltatások és nem kézzel fogható javak áramlását méri. Például, ha egy francia állampolgár a londoni Lloyd’s-nál köt biztosítást, az az Egyesült Királyság export oldalán jelenik meg, azzal együtt, hogy árucikkcsere nem történt. Ha egy brit állampolgár jogdíjat fizet a japán Sanrio-nak, hogy a Hello Kitty figura feltűnhessen termékein, az szintén exportnak számít. A turistákkal is hasonló a helyzet; amikor eltöltenek egy hetet a tengerparton, az szolgáltatások exportjának számít. Érdekes kérdés, hogy ha valaki vesz egy könyvet az Amazonról, az USÁ-ból az látható kereskedelem, de mi a helyzet, ha letölt egy e-bookot?
Látható + láthatatlan kereskedelem = javak és szolgáltatások kereskedelme
A tőkeáramlás jegyzék magába foglal néhány rövid lejáratú pénzügyi tranzakciót is. Ide tartozik például:
1) Befektetési jövedelem
A befektetési jövedelmek alá tartozik a kötvények utáni kifizetések és az osztalékok különböző külföldi részvények után. Például ha valaki Japánban megkapja az Egyesült Államok Kincstárától a kötvénye után járó törlesztési részletet, az befektetési jövedelem importjának számít a tőkeáramlási jegyzékben. A befektetési jövedelmek további formái a közvetlen befektetések után befolyó jövedelmek (például bérleti díjak egy külföldön lévő bérház után, vagy egy leányvállalat osztalékai). Egy ország lehet külkereskedelmi többletben, vagy deficitben, amit az adott ország nettó külföldi tőkéje határoz meg: az állampolgárai rendelkeznek-e több külföldön lévő vagyonnal, vagy külföldiek több hazai vagyonnal. Például, az USA bevételi többlettel rendelkezik a hatalmas mennyiségű kibocsátott kincstári kötvényei és egyéb külföldi tulajdonú vagyontárgyai ellenére, mivel rengeteg külföldön lévő tőkéje van, például teljes gyárak és gyártelepek.
2) Kevesebb, mint egy évet külföldön dolgozó munkások bére.
3) Tőke áthelyezések
A tőke áthelyezések definíció szerint „tőkemozgások a riportot kiadó ország polgárai és a világ többi része között, visszafizetési kötelezettség nélkül”. Ide tartoznak a külföldre adott segélyek, adományok, nyugdíjak és a külföldön dolgozók haza küldött pénze (hivatalos nevén külföldi dolgozók pénzküldeményei). Ez utóbbi fontos faktor néhány olyan országban, ahol a sok a külföldön dolgozó állampolgár (mint például a Fülöp szigetek, vagy Thaiföld).
Tőkeáramlási jegyzék = kereskedelmi egyenleg + bevételi egyenleg + nettó utalások
Ha egy ország bevételei ezen forrásokból meghaladják a kiadásait, akkor folyóegyenleg többlete van. Ha a kifizetések haladják meg a bevételeit, akkor folyóegyenleg deficitről beszélünk.
Tőke jegyzék
Amíg a tőkeáramlási jegyzék a bevételeket és kiadásokat méri, addig a tőke jegyzék a tőke tulajdonjogában beállt nemzetiségi változásokat mutatja. Az ebben a részlegben beállt változások ebből kifolyólag általában hosszabb távú befektetések.
Többféle módszer létezik a tőke jegyzék kategorizálására, a továbbiakban itt az IMF terminológia szerinti csoportosítást fogjuk használni, ami két részre bontja a jegyzéket: a pénzügyi jegyzék és tartalékok mozgása.
Pénzügyi jegyzék = külföldi közvetlen befektetések + portfólió befektetések + egyéb befektetések
Külföldi közvetlen befektetések tartósabb akvizíciókból tevődnek össze; épületek, gépezetek, gyárak, vagy teljes vállalatok. Például amikor egy amerikai vállalat Kínába helyezi át tevékenységeit, akkor az külföldi közvetlen befektetésnek minősül (ez Kínában óriási kategória: 605mrd$, 2012-ben), mivel ez a célországba beáramló tőke, a tulajdonos országból pedig exportált pénzforrás. Érdemes megjegyezni, hogy az ezekből a befektetésekből származó osztalékok a tőkeáramlási jegyzékbe kerülnek.
Portfólió befektetés az egy évnél hosszabb futamidőre vásárolt kötvények és részvények összessége. Például amikor japán állampolgárok külföldi kötvényeket vesznek, az Japán oldaláról kiáramló portfólió befektetésnek minősül, a másik oldalról pedig beáramló pénzforrásnak számít, legyen szó Ausztráliáról, Eurózónáról, vagy a világ bármely részéről. Az ezután fizetett osztalékok, vagy kamatok szintén a tőkeáramlási jegyzék részét fogják képezni.
Az egyéb befektetésekhez tartoznak a kölcsönök, külföldi betétszámlák és a származtatott ügyletek, mint például opciók és határidős ügyletek.
A tőke jegyzékben megjelenő többlet az országba áramló befektetési tőke jele, míg a deficit az országot elhagyó befektetéseket mutatja.
A tőkeáramlási jegyzék és a pénzügyi jegyzék összege az álló mérlegszámla.
Minden országnak fizetnie kell a számláit. Vagyis, ha a tőke jegyzék deficites (például egy ország többet importál, mint exportál), akkor a pénzügyi jegyzéknek többletben kell lennie, hogy a külföldi csereforgalma elég legyen a számlái kiegyenlítésére. Ebben az esetben az országnak megfelelő mennyiségű külföldi befektetéssel kell rendelkeznie (ami gyakran magasabb kamatlábakat jelent), hogy pénzügyi többletet érjen el, a tőkeáramlási jegyzék deficit kiegyenlítése érdekében. Ezért az olyan országok, ahol általában tőkeáramlási jegyzék deficit van (pl. Ausztrália és Új-Zéland), általában relatíve magasabb kamatlábakat ajánlanak.
Ha az álló mérlegszámla (tőkeáramlási jegyzék + pénzügyi jegyzék) nem egyenlíti ki egymást, akkor két lehetőség van.
1) A deviza ára elmozdul, hogy egyensúlyba kerüljön a mérleg. Például ha egy kereskedelmi deficittel rendelkező ország valutája gyengül, amíg az importjai nem csökkennek és az exportjai nem nőnek, vagy a gyengébb valutával bíró ország nem teszi elég vonzóvá külföldiek számára a kötvényeit, ingatlanait és egyéb tőkéit, pénzügyi jegyzék többletet létrehozva, ami kiegyenlíti a tőkeáramlási jegyzék deficitjét.
2) Vagy az ország központi bankja közbelép és fedezi a különbséget. Ezt tartalékmozgásnak, vagy hivatalos tartalékváltozásnak hívják. Például, ha külföldi nagy mennyiségű pénzt fektetnek egy feltörekvő gazdaság tőzsdéjébe, az tőke jegyzék többlethez vezet, ami túlszárnyalhatja a tőkeáramlási jegyzék deficitjét. Ebben az esetben a központi bank közbeléphet és felvásárolhatja a dollárt, eurót, vagy bármilyen más pénznemet, ami az országba befelé áramlik. Ez csökkenti a valuta iránti keresletet és segíti az exportcégek piacképességét. Másrészről viszont, ha egy országnak tőkeáramlási jegyzék deficitje van és nincs pénzügyi jegyzék többlete, akkor a központi banknak szükségessé válhat devizatartalékainak leépítése (vagyis a saját fizetőeszközét felvásárolni), hogy a valutája kereslete és kínálata egyensúlyba kerüljön. Előbb-utóbb azonban elfogy a devizatartalék és ekkor az ország valutájának értéke esésbe kezd. Általában ezek a valutaválságok kiinduló okai.
A központi bankok fizetési mérleget egyensúlyozó szerepére Kína a legjobb példa. Mind a tőkeáramlási jegyzék és tőke jegyzék többletben van. Vagyis ha a People’s Bank of China (PBOC) nem vásárolná fel a külföldről beáramló valutát, akkor a renminbi ára addig emelkedne, míg Kína már nem lenne vonzó gyártási központ. Így tudott Kína több, mint 3 trilliónyi USD devizatartalékra szert tenni.
Fizetési mérleg = Álló mérlegszámla + tartalékok változása
A fizetési mérlegnek nyilvánvalóan egyensúlyban kell lennie. Természetesen a statisztika sosem ilyen egyszerű, így mindig van egy „hibák és mulasztások” kategória, ami kiegészíti a tőke jegyzéket. Valójában az egész világ hatalmas „hibák és mulasztások” deficitben van, ami természetesen lehetetlen. Valószínű, hogy ez a drogkereskedelem hatása.
Alább Kína fizetési mérlege látható példaképpen. Míg a számok szokatlanok – nagyon kevés országban van tőkeáramlási jegyzékben és tőke jegyzékben is többlet – azért lett ez a kiválasztott példa, mert a kategóriák egyszerűek és nagymértékben megfelelnek a fent tárgyaltaknak.